http://www.szentkereszt.huÖkumenikus magazinFeedSpring - http://feedspring.com/Tue, 28 Nov 2006 22:28:50 GMThttp://blogs.law.harvard.edu/tech/rsshttp://www.szentkereszt.hu/content.php?article.102Piéták, madonnák, változatok a csángó hitvilágra Petrás Mária csángó iparművész és leánya, Alina kiállítása Budapesten Erdélyországon, s a nagy hegyeken is túl, ott, ahol Napunk kel, a régi Etelköz nyugati felén, ahol áldott Napunk szentül, a Szeret, és Száraz Szeret partján, idegen tenger fullasztó szorításában él egy nép, a magyar nemzet része, drága testvéreink… Közülük jött közénk, hozzánk Petrás Mária, aki munkáiban ezt az üzenetet tolmácsolja. Bennük érzem e földnek, e népnek lelkét… Színezése kifinomult, nemes patinával átitatott, s mondanivalója a szülőföldből táplálkozó mély vallásosság és tiszta emberség. Piéták, madonnák, változatok a csángó hitvilágra és életre… Isten s a boldogságos Szűz Mária, kiben oly nagyon hisz, áldja meg és segítse őt és népét, amelyből vétetett – mondta Szervátiusz Tibor, Kossuth díjas szobrászművész az induló csángó kerámikus egyik kiállításán majd tíz évvel ezelőtt. Időközben felcseperedett a művésznő leánya, Petrás Alina, s tegnap közösen mutakoztak be Budapesten, a Vármegye Galériában. – Édesanyám az én mesterem. Témáinkban, megközelítésünkben különbözünk: édesanyám egyházi témájú, biblikus jellegű kerámiákat készít, engem pedig valahogy szinte a kezdetektől a magyar motívumok, jelképek világa fogott meg – sajátos módon és stílusban. Szeretem az Életfa-motívumot, a virágokat… Foglalkoztat a magyar mondavilág, a csodaszarvas, amit megmintáztam dobozka formájában. Szeretem a Nap-motívumot, ami a megtisztulás jelképe – a bűnök lángra vetését vélem benne látni – vallja magáról az induló tehetség. Anya, s leánya: a csángó kultúra tiszta forrásai… Az Erdély Művészetéért Alapítvány által támogatott Vármegye Galériában 2006. november 29-e óta látogatható Petrás Mária Szervátiusz Jenő-díjas csángó iparművész, és lánya Petrás Alina karácsonyi kiállítása. A tárlat megtekinthető 2007. január 20-ig. (Cím: V. Budapest, Vármegye utca 11.) Frigyesy Ágnes Tue, 28 Nov 2006 22:28:42 GMThttp://www.szentkereszt.hu/content.php?article.101MINDÖRÖKKÉ: IGEN! Találkozó a nemzet tagjainak lelki és közjogi egységéért Kedves Honfitársaink! Adventban a lélek különösen vágyik a fényre. 2004 adventjének kezdetén a sötétség erői rátelepedtek a magyar lelkek százezreire, és az a természetes, Istennek tetsző elv, hogy minden magyar ember egyenjogú tagja a nemzetnek, ama december 5-e óta érvényre nem juthat. A népszavazás az anyaországi nemzetrész mesterségesen gerjesztett széttagoltságának következménye volt, utóélete pedig továbbmélyítette a magyarországi társadalom megosztottságát. Sürgető kényszer, hogy erre közös, méltó választ adjunk! Mondjuk ki végre együtt, a határok két oldalán élők, politikai, vallási, társadalmi hovatartozásunktól függetlenül, hogy összetartozunk! Így december 5-e a nemzet egységének, tagjai együvé tartozásának ünnepnapjává válik! Idei megemlékezésünket e bizakodásnak a szelleme hatja át: A találkozó december 10-én, vasárnap 11 órakor ünnepi műsorral indul, majd nemzeti hagyományainkból fakadóan és az egység nyílt megvallásaképpen egy dombot kezdünk el emelni az oda eljövők magukkal hozott földjeiből. A Haza dombját. A déli harangszó felcsendülésekor fogunk hozzá, Hunyadi János és Kapisztrán Szent János szellemében. Helyszíne Óbuda, a Makovecz Imréék állíttatta, Duna parti 56-os zászló tere.(A szentendrei hév Tímár utcai megállójánál.) Az ünnepségnek mindenki cselekvő részese lesz! Ezért arra kérjük a felkerekedőket - köztük külön szeretettel híva azokat, akik ma már igen-nel szavaznának -, szedjenek településük valamely megszentelt helyéről (templomkert, temető, saját porta, emlékmű, csatahely…) legalább egy maréknyi földet, és lehetőleg személyesen hozzák el! Határon túli, vagy a fővárostól messze élő honfitársaink a költségek, a távolság miatt összefoghatnak, és településük közössége nevében egy személy vagy egy kis küldöttség is útra kelhet. Javasoljuk továbbá, hogy akik szívét ügyünk megérintette, előzetesen környékük akár 10-15 települését is bejárhatnák földért, ha onnét mások nem készülnének Budapestre, hiszen minden, magyarok lakta településen élnek igenlők. Kérnénk még, hogy települése nevét ki-ki egy papírra előzetesen írja fel, mert összegyűjtve a dombot alkotó falvak, városok nevét, szeretnénk mindegyiket a helyszínen majd megörökíteni. És ne hagyjanak magunkra a hírverésben! Rendezvényünkről élőszóval, telefonon, kör-sms-ben, e-mailben szóljon barátainak, rokonainak, ismerőseinek! Kedves Honfitársaink! A föld őseink pora. Belőle vétetünk, s oda tér testünk. Magyar létünk, létfolytonosságunk áldott jele. Akik 2004. december 5-e előtt megtagadtatták a nemzet mindenegyes tagjának egyenjogúságát a nem-szavazatra buzdítással, azok ez által milliók számára 93 ezer nkm-nyi anyaföldet is ideiglenesen mostohafölddé tettek. Ne feledkezzünk meg róluk, aki teheti, imádkozzék érettük, mert ők még nem tudják, hogy a december 5-i igen-szavazat a mindörökké: igen! – megnyilatkozása volt. Kelt: 2006-ban Árpádházi Szent Erzsébet napján. Zamárdi Polgári Asztaltársaság Új Magyarországért Egyesület Érdeklődési lehetőségek: T: (00-36)-30-3325009 ; e-mail: koz.haz@zamardikhaz.t-online.hu Tue, 28 Nov 2006 22:17:28 GMThttp://www.szentkereszt.hu/content.php?article.99Szervátiusz Jenő díjat kapott a csángó kultúra képviselője Negyedik alkalommal adták át a Szervátiusz Jenő díjat 2006. november 14-én Budapesten, a Hilton Hotel Anjou termében. Idén Petrás Mária kerámiaművész és Perjés Klára a Magyar Rádió főmunkatársa kapta e rangos elismerést. – Annak a legtávolabbi és legelhagyottabb magyar néprajzi tájegységnek az első szobrászát tünteti ki 2006-ban Szervátiusz Jenő díjjal az Alapítvány kuratóriuma, melynek népe éppen a két Szervátiusz, Apa és Fiú csángó leányainak, siratóasszonyainak és a Szeret-parti vászonteregető párkáinak a tündöklésében és keserveiben pillanthatott először önmagára – e gondolatokkal kezdte laudációját Banner Zoltán művészettörténész, majd így folytatta: – Petrás Mária a pusztuló magyar közösségi életforma küldötte, s mivel e különös szobrászi képesség az imával, a népdallal, az egyházi gregorián dallamokkal, a mesével és a legendával együtt tör fel belőle, példája visszavezeti képzeletünket abba a reménységgel és szeretettel átszőtt világba, melyben a reggeli keresztvetéstől a déli fohászkodáson át az estéli hálaadásig a nap minden munkáját, feladatát, kötelességét, kínját, és örömét a Boldogasszony nevében és kegyelmével végezte, viselte hordozta mindenki… A csángó falvak imái és énekei öltenek testet szobraiban, melyek aztán újra imádságot és éneket fakasztanak. Banner vázolva a művésznő életútját, rámutatott: – Petrás Mária 1990 óta folyamatosan és aktívan vesz részt a csángó ügyeket szolgáló anyaországi és határon túli szervezetek munkájában. Idestova 170 egyéni kiállításon mutatta be alkotásait. – Perjés Klára műsoraival a rádión keresztül is közösséget teremt, szellemi és lelki táplálékot nyújt – mondta laudációjában Mádl Dalma, a volt köztársasági elnök felesége. Rámutatott: – A Magyar Rádió főmunkatársa már a kezdetektől járta az országot, elment a legeldugottabb helyszínekre is. Hírt adott „kihalásra ítélt” falvakról, beszélgetett paraszt emberekkel, fizikai munkásokkal és értelmiségiekkel, írókkal, művészekkel egyaránt. Fáradhatatlanul utazik országhatárokon belül és kívül, mert nem országban, hanem nemzetben gondolkodik. Elmegy a határon túl élő magyarokhoz a Felvidékre és Erdélybe, de Csángóföldön is találkozunk vele. Hírt hoz és reményt visz magával. A díjat Szervátiusz Tibor Kossuth díjas szobrászművész, a díj alapítója adta át az ünnepelteknek. Frigyesy ÁgnesWed, 15 Nov 2006 11:54:53 GMThttp://www.szentkereszt.hu/content.php?article.81Nem félünk! Az igazság kimondása 2006. október 23-i eseményekhez kapcsolódóan. Jézus, amikor - a szenvedések óráján – a főpap előtt az egyik poroszló arcul ütötte így szólt: „Ha rosszul szóltam, bizonyítsd be a rosszat, de ha jól, miért ütsz engem?” (Jn 18,23-24 Kedves Testvérek! Személyes hozzáállásommal mindig próbáltam érzékeltetni a közösség számára, hogy számomra minden dunabogdányi ember fontos. Nem különböztetek meg senkit sem bőrszíne, nemzetiségi hovatartozása vagy politikai véleménye szerint. Számomra ugyanolyan fontos a már régóta itt élő ember, mint a tegnap ideköltözött. A magánéletem területét is ez a tolerancia jellemzi. Sok olyan barátom van, akik más politikai nézeteket vallanak. Ez a különbözőség soha nem jelentett olyan szakadékot, amely lerombolta vagy károsította volna a jó személyes viszonyt. Sokan bíráltak, de éppen a tolerancia jegyében nem szövök bele a beszédeimbe közvetlen politikai agitációt. Ezen megfontolások után szeretném kijelenteni, hogy amit most el fogok mondani az nem politikai megnyilatkozás. Annál sokkal nagyobb kérdésben vagyok köteles a lelkiismeretem indítása miatt megnyilatkozni. Személyes példaképeim illetve plébános elődeim mind lelkiismeretes lelkipásztorok voltak, kiemelve talán a legkiválóbbakat: Kisberk püspök atya vagy Kölley György atya. Az ő nyomdokaikba lépve szeretném én is felemelni a szavam az erőszak és a fennálló demokrácia-ellenes megnyilvánulások ellen. Békére törekszem, de nem olyan békére ahol egyes embereket mind lelkükben, mind polgárjogaikban, mind pedig megélhetésükben megnyomorítanak, megfélemlítenek és elhallgattatnak. Ez nem béke, hanem a szellemi halál néma csendje. Az evangélium egyik sarkalatos üzenete és a keresztény egyházak tanítása a szabadság megélése és a brutalitás elítélése. Néma és hazug Isten-embere lennék, ha magatokra hagynálak benneteket ezekben a nehéz időkben, amikor a diktatúra sötét leple ráborult országunkra. Mivel a médiák nagy része már szellemileg elvesztette politikai függetlenségét, ezért sok hitelt érdemlő információ nem jut el az emberekhez vagy csak alaposan torzítva és irányítva. Olyan tényeket szeretnék a tudomásotokra hozni, amelyek alapján a ti feladatotok lelkiismereti döntést hozni. Sokan szeretnék megmondani, hogy mit kell gondolni. Az én szándékom az, hogy saját tapasztalatra építve ismerjétek meg az igazságot. Minden előítélettől megszabadulva gondoljátok át a tényeket és engedjétek, hogy a Szentlélek elvezessen benneteket a tisztánlátásra. Ennek érdekében megosztom veletek néhány személyes élményemet, amely megmutatja, hogy ebben a helyzetben már rég nem pártpolitikáról van szó az országban. A fő kérdés az: demokráciában és szabadságban akarok élni vagy szó nélkül eltűröm egy elnyomó rendszer szellemi és fizikai őrjöngését. 2006. október 23-a estéjén barátaimmal együtt átéltem, hogy védtelen és békés emberekre, minden figyelmeztetés nélkül rálőttek és rátámadtak azok a rendőrök, akik ezzel a tettükkel beszennyezték ennek a nemes hivatásnak a nevét. Szeretném kiemelni, hogy sok lelkiismeretes rendőr szenved a törvénytelen cselekedetek miatt. Ne hagyjuk magukra a becsületes rendőröket, akiket emberségükben megaláznak a vezetőik. Vértesaljai László jezsuita atyát háromszor is megverték a karhatalmi erők. Ártatlanul és békésen viselkedett mégis besodorták a pajzsok elé, majd a következő felkiáltások hangzottak el a pajzsok mögül: Húzzátok be a papot! Ez sajnos meg is történt és az ütlegek is célba értek. Közben megtaposták a nemzeti zászlót. Amely azóta ki lett helyezve a templomban, rajta a bakancsnyomokkal. A lengyel televízió filmet akart forgatni a helyszínen a történtek kapcsán, de jogtalanul meg akarták akadályozni őket ebben a törvényes tevékenységükben. A karhatalmista ráadásul nem is volt hajlandó igazolni magát a rendőrségi törvény előírásának megfelelően. Minderről felvétel készült. Egy másik atyát, akkor ütöttek meg, amikor egy sebesülten segített. Ezen kívül még sok más papot és magányszemélyt ért brutális bántalmazás. Ártatlan és megfélemlített emberek élték át az elnyomó rendszer örült tombolását. Ezzel kapcsolatban sok felvétel készült és számos bizonyíték áll rendelkezésre. A tények és a képek önmagukért beszélnek. Személyemet is érte zaklatás, bár engem nem vert össze senki, legalábbis egyelőre. Megállt mellettünk egy rendőrségi és egy kommandós autó. Bár nem tettünk semmilyen törvényellenes cselekedetet és nem is voltunk tiltott helyen, mégis megmotoztak, kipakoltak és személyes fellépésükkel megpróbáltak megfélemlíteni minket. Természetesen sikertelenül! Ezután néhány óra múlva tudatosan kiemelték az autómat Békásmegyeren a sorból, megállítottak, megmotoztak, szétpakoltatták az autót - mindenféle indok nélkül. Ráadásul nem voltak hajlandóak igazolni magukat. Miután kiderült, hogy pap vagyok megpróbáltak provokálni. Személyemben sértettek és hívatásomban gúnyoltak engem. Azonban mi sem előtte, sem ott, sem utána nem tettünk semmilyen törvénybeütköző cselekedetet. Még sok olyan információ birtokában vagyok, amiről még nem beszélhetek, de egyértelművé teszik a számomra, hogy visszatért a zsarnokság mételye. Kérdezem a fennálló rendszertől: Mindezt a jogsértést, hazugságot és brutális bántalmazást és megalázást meg lehet tenni 2006-ban Magyarországon? Jézussal együtt, akit szintén megbélyegeztek, és minden bántalmazottal együtt kérdezem: „Ha rosszul szóltam, bizonyítsd be a rosszat, de ha jól, miért ütsz engem?” (Jn 18,23-24) Ne féljünk! Velünk az Isten és bennünk a szabadság! Ámen Dunabogdány, 2006. október 28-29. Neruda Károly plébános Sun, 05 Nov 2006 13:33:00 GMThttp://www.szentkereszt.hu/content.php?article.80Kedves Magyar Testvérek! Szeretettel hívunk mindenkit Bécsbe, a Mindszenty József bíboros úrnak emléket állító, róla készült szobor felavatásának ünnepségére az Irgalmasok templomába, kórházába (1020 Wien, Grosse Mohrengasse 9.). A 2006. november 25-én 11 órakor kezdődő szentmise keretében megidézzük a bátor és rendíthetetlen helytállás tanúját, felidézzük a szentek történetébe illő halálküzdelmét és felavatjuk szobrát. Ma, amikor bevallottan egyre gyengül hívő-keresztény jelenlétünk a társadalomban és a megosztottság és széthúzás létében fenyegeti nemzetünket, akkor vonzó példaként lebeghet előttünk az, ahogy Mindszenty József bíboros úr pásztori útjain személyes varázsával és hiteles tanításának erejével reményt öntött a szétszórtságban élő magyar lelkekbe, összefogásra és testvéri egységre vezette őket. Mi, magyar máltaiak és az irgalmasrendi közösség tagjai bizakodva várjuk november 25-ét, mert hittel valljuk, hogy ez az esemény nemzetünk szellemi, lelki megújulását szolgálja. Ünnep Bécsben „Tanú a magyar égen!” Áldott emlékű Szentatyánk, II. János Pál pápa szerint értékvesztett világunkban inkább van szükségünk tanúkra, mint tanítókra. Mindszenty József, Magyarország bíboros prímása a kínos kihallgatások alkalmával, a börtöncellában, a háziőrizetben és a budapesti amerikai követség kényszerű elszigeteltségében VI. Pál pápa szavaival: „Példaképe a hitben gyökerező, megingathatatlan erősségnek, és az egyház iránti önzetlen odaadásnak, amit előbb fáradhatatlan munkásságával és őrködő szeretetével, majd imáival és hosszú szenvedéseivel mutatott meg.” Politikai nyomásra és a Vatikán kérésére heroikus álma feladására kényszerült, mely szerint mindvégig hazájában marad, itt várja be a szabadság szükségképpen elérkező napját, s ideje beteltével itthon hal meg. Az Úr rendíthetetlen „harcosa” engedő lélekkel adta fel a fogságot, hogy száműzetésben folytassa az engesztelést egyházáért s népéért. Így lett, ha csak rövid időre is, a világban szétszóródott magyarok pásztora. A Föld számos nemzete a magyar nép kiválasztottjaként ünnepelte. Mi, övéi hálás szívvel őrizzük emlékét, követjük példáját, szándékának megfelelően milliónyian imádkozunk nemzetünk lelki megújulásáért, s bizton reméljük, hogy közbenjár értünk Istennél. Mindszenty József bíboros úr száműzetésben halt meg 1975. május 6-án, az irgalmasok bécsi kórházában. 2006. november 25-én a bécsi irgalmasok kórháztemplomában (1020 Wien, Grosse Mohrengasse 9.) a 11 órakor kezdődő ünnepi szentmisében – melynek főcelebránsa Dr. Seregély István egri érsek úr lesz - emlékezünk Mindszenty József bíboros úrra, majd utána a kórház bejáratánál felavatjuk szobrát, hogy minden belépő szembesülhessen vértanúi lelkületével, amely a hit legyőzhetetlen erejéről, és az egyház iránti hűségről tanúskodik. Az újjászülető magyar Irgalmasrend reményteljes közössége szeretettel hív mindenkit Bécsbe 2006. november 25-én, ahol immár a kórház történetéhez tartozik a szentek történetébe illő halálküzdelme, és találkozhatunk azzal az irgalmasrendi testvérrel és hallhatjuk is, aki ennek tanúja volt. Emlékezzünk együtt a nagy magyar főpásztorra, aki ragyogó, fényes csillag a világegyház egén, akinek pásztori szolgálatát a világi politikusok ugyan nem értették vagy szándékosan félremagyarázták, mégis a minden helyzetben érvényes erkölcsi elvek megvallója, képviselője és védelmezője marad a számukra is. Lelkesítsen, bátorítson bennünket Mindszenty József bíboros úr példája, hogy bátran vállaljuk a hit kockázatát és a haza hűséges, önfeláldozó szolgálatát. Kozma Imre Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke irgalmasrendi szerzetes Tisztelettel Budapest, 2006. október 6. Fri, 27 Oct 2006 20:41:33 GMThttp://www.szentkereszt.hu/content.php?article.791956 ötvenedik évfordulója Budapesten Piros a vér a pesti utcán. A forradalmi majdnem vers érvényes az ötvenedik évfordulón is. Igaz, a mai karhatalom nem lő éles fegyverrel: gumilövedékekkel és könnygázgránátokkal okoz sérüléseket. Hétfőn délelőtt vér is folyt: miközben ötven ország képviselői - köztük a spanyol és a norvég király - koszorúzott a Parlament melletti Kossuth téren, majd ünnepi ülésen hallgatta a budapesti kormányfőt, illetve az európai unió bizottságának elnökét, Barosót, nos miközben ilyen ünnepi események zajlottak, a pesti utcán a rendőrök gumibotot használtak, és öregeket, illetve nőket is véresre vertek. A forradalomról való megemlékezés néha félelmetes jeleneteket is tartalmazott: a tüntetők beindítottak egy múzeumi tankot, amely végignyargalt két utcán, és csak a szerencsének volt köszönhető, hogy nem okozott végzetes sebesüléseket, amíg kifogyván az üzemanyag: megállt. A különböző megemlékezések okán rengeteg forgalomkorlátozás bénította a fővárost, így a hangulat azokon a részeken is, ahol tüntetés nem zajlott, puskaporos volt. A felháborodást az alapozta meg, hogy a karhatalom az éjszaka kikergette a tüntetőket a Kossuth térről, ahol szeptember 18. óta folyamatos tiltakozás zajlott. A felháborodást az okozta, hogy a rendőrség vezetői egy nappal korábban megegyeztek a tüntetőkkel: bizonyos feltételekkel maradhatnak. A megállapodást - amelyet egyébként Sólyom László államelnök közbenjárására fogadott el a hatóság - a rendőrök felrúgták. Igaz, a szóvivő arra hivatkozott, hogy a tüntetők nem tartották be az egyezséget. A Kossuth téri állami rendezvényről egyébként az újságírókat is eltávolította a hatóság. A megemlékezést a parlamenti ellenzék két nagyobb pártja: a Fidesz és a Kereszténydemokrata Párt külön, a kormányzati megemlékezésektől távol rendezte. Délután 4 órakor a Fidesz az Astoria sarkán tartott népgyűlést, ezen a hivatalosnak mondható becslés szerint 100 ezer ember vett részt. Orbán Viktor pártelnök az 56-os hősök méltatása után rátért a napi politikára, megállapítva, hogy ma is a hazugság van hatalmon, éppúgy, mint a forradalom előtt. A nagygyűlés végén három keresztény pap osztott áldást a tömegre, majd a Himnusz és a Székely Himnusz tette emelkedetté a lezárást, ennek ellenére néhány órával később már háborús hangulat uralkodott a Belvárosban: a Blaha Lujza téren, illetve az Astoria és az Erzsébet- híd között. A háborús hangulat kifejezést az állami televízió műsorvezetője is használta. Összecsapások történtek, és éjfélig hetven sérültet - rendőröket és tüntetőket vegyesen - szállítottak a mentők kórházba. A rendőrök folyamatosan emelték ki a tüntetők közül a hangadónak minősített embereket. Még délelőtt vették őrizetbe Novák Elődöt, a Jobbik fiatal politikusát, lapfőszerkesztőt. Rádiónk este érdeklődött a Gyorkocsi utcai rendőrközpontban Novák Előd helyzetéről. A ügyeletes rendőr azt állította, hogy Novák kihallgatása folyik, ügyvéd jelenlétében. Egy másik politikust is atrocitás ért: Révész Máriuszt, a Fidesz volt szóvivőjét fejbe találta egy kilőtt könnygázgránát, Révész elájult, és a mentőkocsiban tért magához. Éjfél előtt Gyorcsány kormányfő az egyik kereskedelmi televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy ő a többséget megvédi a néhány ezer fős agresszív kisebbségtől. Ez a mondat polgári értelmiségiekben felidézte Gerő Ernő egykori pártfőtitkár nyilatkozatát: Gerő éppen ötven évvel ezelőtt utcai csőcseléknek nevezte a szabadságharcosokat. Melbourne, 2006. október 24. http://www.szentkereszt.hu/content.php?article.78Első a világon: Felavatták a kommunizmus százmillió áldozatának iker-emlékművét Csömörön 2006. október 21-én felavatták a világ első a kommunizmus százmillió áldozata előtt fejet hajtó, valamint a magyar forradalom és szabadságharc hőseire emlékező iker-emlékművet Csömörön, a helybéli hősök temetőjében. A rendkívüli eseményre többezren érkeztek, többen a határon túlról is. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, volt miniszterelnök, az esemény fővédnöke levélben gratulált a csömöriek példamutató bátorságához – A múltat is teremteni kell! Egy korszak attól lesz múlt, hogy megírják. Valamirevaló múlt megteremtéséhez néha nagyobb erő kell, mint a jövőjéhez. Mindent pontosan a helyére kell tenni. A rosszul elrendezett, rosszul megírt múlt föltámad, visszajár, állandóan zavarja az embert. A megíratlan idő meg egyszerűen el sem megy. Ködszerűen üli meg a tájat és az elmét – idézte Orbán Viktor Illyés Gyulát. Majd így folytatta levelében: – Valóban, másfél évtizeddel ezelőtt, a kommunizmus bukása pillanatában úgy gondoltuk, minden tudásunk megvan ahhoz, hogy egy szabad, gyarapodó, önérzetében megerősödő nemzetként végre a saját kezünkbe vegyük a jövőt, sorsunk irányítását és újrakezdjük, új fejezetet nyissunk Magyarország politikai életében… Másfél évtized elteltével be kell ismernünk, hogy nem így történt, és nem úgy van, ahogy akkor gondoltunk. Másfél évtized múltán be kell ismernünk, hogy nem tudunk mindent, amit tudnunk kellene, éppen ezért nem is került minden pontosan a maga helyére… A nemzet egésze nem tud, nem képes együtt gondolkodni, amikor rendre létezik egy ezzel ellentétes szándék, törekvés, amely a múlt tisztázása helyett a múlt tisztára mosásában érdekelt… Köszönet érte mindannyiuknak, hogy végre legalább Csömörön a helyükre kerültek a dolgok – írta Orbán Viktor. Amikor 1959. február 24-én Wittner Máriát életre ítélték, egyben visszaadták neki az emlékezés hosszú lehetőségét. Elmondása szerint két választás állt előtte: vagy eladja a lelkét a hóhérnak, és nap mint nap elaltatja lelkiismeretét, vagy vállalja a legsötétebb megaláztatást, a megrögzött „ellenforradalmár” jelzőt. Wittner Mária szabadságharcos, az emlékmű avató főszónoka megőrizte lelkét. Véleménye szerint „ötvenhat fénylő arcai” előjönnek a fényből, kilépnek az elhazudott történelemkönyv lapjaiból és visszakövetelik feláldozott életük igazságát! – A politikai válság mögött, mely rátelepült országunkra, egy mélyen húzódó erkölcsi válság található – folytatta az ünnepi szónokok sorát Tőkés László református püspök. Hangsúlyozta: – Ezen a napon százmillió áldozatra emlékezünk, s közöttük a kommunizmus magyar áldozataira. De, mint mondta a túlélőket üdvözli a résztvevőkben, akik reménye szerint túlélik a „mai kocsmát” is. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke felidézte a Gulág poklát megjáró Szolzsenyicint, aki szerint „a kommunistáknál kártékonyabb és veszélyesebb embert még nem produkált a történelem. Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak személyes boldogulása kívánja.” Tőkés szerint a kommunizmus egyszerre volt erkölcstelen, vagyis imorális, és erkölcs nélküli, azaz amorális. Bokor Imre hadtörténész ünnepi felszólalásában kijelentette: – Csömör nagyközséget a mai napon arany betűkkel jegyzik az egyetemes világtörténelem lapjai. Világelsők lettek ezzel az impozáns, az emberiség mérhetetlen nagyságrendű tragédiáját, valamint hazánk tragikus, de dicsőséges forradalmát és szabadságharcát szimbolizáló iker-emlékmű felállításával. Csömör történelmi zarándokhely lett. Bokor Imre rámutatott: – A túlékők szent kötelessége, hogy a szörnyű bűntettek ne vesszenek a feledés homályába. Egy ördögien kegyetlen, szocialista, kommunista, bolsevik cimkékbe burkolt világrendszer főgurujai százmillió ember élete árán mintegy nyolcvan évig konzerválták uralmukat és soha be nem gyógyuló lelki szenvedést okoztak az áldozatok hozzátartozóinak. Mátyás Sándor, a Gloria Victis Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: az Iker-emlékművet közadakozásból, állami támogatás nélkül építették fel, a szobor alkotója Víg János, gödöllői restaurátor és szobrászművész. Meggyőződésük, hogy az Emlékmű felavatása számos túlélőnek jelent majd elégtételt és emlékeztető, felvilágosító, oktató mivoltából fakadóan hozzájárul Magyarország lelki és erkölcsi megújhodásához! Frigyesy Ágnes Wed, 25 Oct 2006 15:03:23 GMThttp://www.szentkereszt.hu/content.php?article.76Megjelent a felvidéki magyarok MIATYÁNK imakönyve – Orosch püspök ajánlásával A nagyszombati Szent Adalbert Társulat 18 év szünet után újra megjelentette a Szlovákiában legkedveltebb magyar imakönyvet, a MIATYÁNK-ot. A Miatyánk imakönyv első kiadását a felvidéki magyar katolikus közösség egykori kiemelkedő alakja, Bíró Lucián tanár, bencés szerzetes szerkesztette 1947-ben. A későbbiekben Koller Gyula pápai prelátus vette át az imakönyv szerkesztését, amely évtizedeken keresztül a nagyszombati Szent Adalbert Társulat kiadványaként jelent meg. A közkedvelt és keresett imakönyv 21. kiadása most a megszokott tartalmi szerkezettel, de korszerűen felújított, jelentősen kibővített ima- és énekrésszel kerül a hívek kezébe. A megújult Miatyánk imakönyvet ThDr. Karaffa János atya és Radványi Zoltán szerkesztették, a szöveg teológiai átfésülését Bíróczi István nagymegyeri esperes végezte. Az imakönyvhöz írt bevezetőjében Orosch János püspök atya buzdítja a híveket a MIATYÁNK használatára. A 480 oldalnyi fehér biblikus papírra nyomott imakönyv, kiváló minőségű fekete műbőr kötésben kapható. Praktikus méretéből adódóan a zsebben is elfér. A tartalomból: - Imarész, többek közt II. János Pál pápa, XVI. Benedek pápa és Teréz anya imáival (135 oldal) - Olvasmányközi zsoltárok válaszai - MAGYAR EGYHÁZI NÉPÉNEKEK + Ének kibővítések - Olvasmányközi énekek - Alkalmi énekek a Népénektárból - A temetés szertartása „Ez az imakönyv hatékony segítséget nyújthat ahhoz, hogy ezer éves keresztény múltra visszatekintő népünk elmélyíthesse lelki életét. Különösen fontosnak érzem ezt ebben, a nemzet lelki megújulásáért meghirdetett imaévben. A nehéz időkben a magyar nép mindig Istenhez és Nagyasszonyunkhoz fohászkodott. A Miatyánk imakönyv az elmúlt évtizedekben generációknak tette lehetővé az Istenhez fordulást és a liturgiába való ájtatos bekapcsolódást. Elősegítette azt, hogy az imádkozók a nehéz idők körülményei között is hűek tudtak maradni hitükhöz. Örülök annak, hogy ez az imakönyv ismét megjelenik, és azt kívánom, hogy minél többen tudjanak lelki erőt meríteni belőle. A Szentírás mellett ez az imádságos és énekeskönyv lehetne híveink második leggyakrabban kézbevett könyve. Vegyétek kezetekbe tisztelettel és használjátok áhítattal.” Mons. Orosch János, püspök Wed, 25 Oct 2006 14:45:04 GMT